Köszöntő

Kedves Látogató!

Gyerekként talán sokszor hallottuk és azóta talán mi is többször idézzük, hogy azok a boldog békeidők…

Amikor még minden szép volt és minden rendben ment…. Előtte voltunk még mindkét világháborúnak és még rend ( és elfogadott rendszer ) uralkodott, a szavak pedig azt jelentették, amit a közmegegyezés elfogadottnak tekintett.

A rend őre Esztergomban is őrizte a rendet, a bíró bírta az igazságot, a paraszt szántott, a költő verset írt és a tanár tanított, mindenki tette azt, mit tennie volt hivatott.

A városi üzletekben valódi kereskedelem folyt és annak eredménye az adott család megélhetését biztosította. Akkor még fontos volt  az emberi szó … és a becsületnek is más mélységeit ismerték.

Abban az időben nem folyt vita arról, hogy hová tartozunk. Mindenki tudta, hogy Magyarország Európa része. Ismertük történelmünket, nagyjainkat, tudtuk azt, hogy honnan indultunk és tudtuk azt is, hogy hová szeretnénk eljutni…              

Az ezredvégi esztergomi ünnepségek kavalkádja, az utcák, terek, épületek egykori hangulata, a hagyomány és modernség paradoxonja ebben a szabadidő, televízió, rádió és bulvár nélküli világban irigylésre méltó és mind a mai napig nosztalgiánk tárgya. 

A mai rohanó (turbulens) világban titokban vágyunk az egykori polgárság tudás – hit – család “szentháromsága” mögött megbújó biztonságára és értékrendjére, amikor még az anyagi javak birtoklása együtt járt a műveltséggel és ezáltal közmegbecsüléssel is.

 Az oldal ezt az “elveszett világot” próbálja esztergomi valóságában megmutatni. A félreérthető szavak helyett  mindezt félreértelmezhetetlen képekben, megfagyasztott, kővé dermesztett pillanatokban idézi fel.

Fontos, hogy  csak innen, a jelenből nézve és csak utólag láthatjuk azt az időszakot boldognak, hiszen akik akkor Esztergomban éltek, ugyanúgy éltek, kínlódtak, szerettek és szerettettek mint most mi.

Talán csak az állandóság volt nagyobb, talán csak az életnek  és az emberi értékeknek volt – látszólag nagyobb – hitele.

Weboldalunk – a teljesség igénye nélkül – kísérletet tesz arra, hogy felvillantson egy – a szerző által kedvelt – korszakot Esztergom boldog(abb) múltjából és a metszetek, festmények, képeslapok, fényképek, térképek és tényképek segítségével idézze fel a boldog békeéveket.

Amennyiben a sublótból, ládafiából vagy a padlásról a weboldalhoz kapcsolódó anyag kerülne elő, kérem jelezze, hogy megoszthassuk az utókorral !